A tűzoltók vizes filmképző habot (AFFF) használnak a nehezen eloltható tüzek oltására, különösen a kőolajjal vagy más gyúlékony folyadékokkal járó tüzek oltására, amelyeket B osztályú tüzeknek neveznek. Azonban nem minden tűzoltó hab tartozik az AFFF kategóriába.

Néhány AFFF készítmény egy olyan vegyi anyagosztályt tartalmaz, amelyet ún.perfluorvegyületek (PFC-k)és ez aggodalmakat ébreszt a lehetségestalajvíz szennyezésePFC-ket tartalmazó AFFF-szerek használatából származó források.

2000 májusában a3M vállalatazt mondta, hogy a továbbiakban nem gyártanak PFOS (perfluoroktánszulfonát) alapú fluorfelületaktív anyagokat elektrokémiai fluorozási eljárással. Ezt megelőzően a tűzoltó habokban leggyakrabban használt PFC a PFOS és származékai voltak.

Az AFFF gyorsan eloltja az üzemanyagtüzeket, de PFAS-t tartalmaznak, ami per- és polifluor-alkil vegyületeket jelent. A PFAS-szennyezés egy része a tűzoltó habok használatából származik. (Fotó/Joint Base San Antonio)

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

A tűzoltókészülékek „új normálisának” figyelembevétele

A Detroit közelében felbukkanó mérgező „rejtélyes hab” PFAS volt – de honnan?

A Conn.-ban edzésekhez használt tűzhab komoly egészségügyi és környezeti kockázatokat jelenthet

Az elmúlt néhány évben a törvényhozási nyomás következtében a tűzoltóhab-ipar eltávolodott a PFOS-tól és származékaitól. Ezek a gyártók olyan tűzoltóhabokat fejlesztettek ki és hoztak forgalomba, amelyek nem tartalmaznak fluorvegyületeket, azaz fluormentesek.

A fluormentes habok gyártói szerint ezek a habok kevésbé hatnak a környezetre, és megfelelnek a nemzetközi tűzoltási követelményeknek és a végfelhasználói elvárásoknak. Ennek ellenére továbbra is fennállnak a környezeti aggályok a tűzoltó habokkal kapcsolatban, és a témával kapcsolatos kutatások folytatódnak.

AGGODALMAK AZ AFFF HASZNÁLATÁVAL KAPCSOLATBAN?

Az aggodalmak középpontjában a habos oldatok (víz és habkoncentrátum kombinációja) kibocsátásának potenciális negatív környezeti hatása áll. A főbb problémák a toxicitás, a biológiai lebonthatóság, a tartósság, a szennyvíztisztító telepeken való kezelhetőség és a talajok tápanyagterhelése. Mindezek aggodalomra adnak okot, amikor a habos oldatok elérik a...természetes vagy háztartási vízrendszerek.

Amikor PFC-tartalmú AFFF-et ismételten használnak egy helyen hosszú időn keresztül, a PFC-k a habból a talajba, majd a talajvízbe kerülhetnek. A talajvízbe jutó PFC-k mennyisége a felhasznált AFFF típusától és mennyiségétől, a felhasználás helyétől, a talaj típusától és egyéb tényezőktől függ.

Ha magán- vagy közkutak találhatók a közelben, azokat potenciálisan befolyásolhatják a PFC-k arról a helyről, ahol az AFFF-et használták. Íme egy pillantás arra, amit Minnesota Egészségügyi Minisztériuma közzétett; ez egyike azon államoknak, amelyek...szennyeződés vizsgálata.

„2008-2011-ben a Minnesota Pollution Control Agency (MPCA) tesztelte a talajt, a felszíni vizeket, a talajvizet és az üledékeket az állam 13 AFFF-telepén és annak közelében. Néhány helyen magas PFC-szintet észleltek, de a legtöbb esetben a szennyezés nem érintett nagy területet, és nem jelent kockázatot az emberekre, a Bemideluth repülőtérre vagy a környezetre. és a Western Area Fire Training Academy – azonosították, ahol a PFC-k eléggé elterjedtek ahhoz, hogy a Minnesota Egészségügyi Minisztérium és az MPCA a közeli lakókutak tesztelése mellett döntött.

"Ez nagyobb valószínűséggel fordul elő olyan helyek közelében, ahol PFC-tartalmú AFFF-et többször használnak, mint például tűzoltó képzőhelyek, repülőterek, finomítók és vegyi üzemek. Ritkábban fordul elő az AFFF egyszeri használata tűzoltásra, kivéve, ha nagy mennyiségű AFFF-et használnak. Bár egyes hordozható tűzoltó készülékekben előfordulhat, hogy a PFC-t tartalmazó tűzoltó készülékek csak kis mennyiségben használnának fel ilyen mennyiségű PFC-t. a talajvízhez.”

HABKISZÖRÉSEK

A hab/víz oldat kibocsátása nagy valószínűséggel a következő forgatókönyvek közül egy vagy több eredménye lehet:

• Kézi tűzoltási vagy üzemanyag-takaróműveletek;
• Képzési gyakorlatok, ahol a forgatókönyvekben habot használnak;
• Habberendezés-rendszer és járműtesztek; vagy
• Javított rendszerkiadások.

Azok a helyszínek, ahol ezen események közül egy vagy több a legvalószínűbben bekövetkezhet, többek között a repülőgép-létesítmények és a tűzoltóképző létesítmények. A listán szerepelnek a különleges veszélyeket rejtő létesítmények is, mint például a gyúlékony/veszélyes anyagok raktárai, a nagymennyiségű gyúlékony folyadékokat tároló létesítmények és a veszélyes hulladékokat tároló létesítmények.

Nagyon kívánatos a haboldatok összegyűjtése a tűzoltási műveletekhez való felhasználás után. Magán a habkomponensen kívül a hab nagy valószínűséggel a tűzben részt vevő tüzelőanyaggal vagy üzemanyagokkal szennyezett. Rendszeres veszélyes anyagokkal kapcsolatos esemény tört ki.

Veszélyes folyadékokat tartalmazó kiömlések esetén kézi elszigetelési stratégiákat kell alkalmazni, amennyiben a körülmények és a személyzet megengedi. Ezek közé tartozik a csapadékvíz-elvezetők elzárása, hogy megakadályozzák a szennyezett hab/víz oldat ellenőrizetlen bejutását a szennyvízrendszerbe vagy a környezetbe.

Védekezési taktikákat, például gátakat, sáncokat és elterelést kell alkalmazni, hogy a hab/víz oldatot egy elszigetelésre alkalmas területre juttassák, amíg egy veszélyes anyagokkal foglalkozó vállalkozó el nem tudja távolítani.

Edzés habbal

A legtöbb habgyártótól kaphatók speciálisan tervezett edzőhabok, amelyek az élő képzés során szimulálják az AFFF-et, de nem tartalmaznak fluortartalmú felületaktív anyagokat, például PFC-t. Ezek az edzőhabok általában biológiailag lebomlóak és minimális környezeti hatással bírnak; biztonságosan elküldhetők a helyi szennyvíztisztító telepre feldolgozásra.

A kiképzőhabbal szembeni fluorid-felületaktív anyagok hiánya azt jelenti, hogy ezek a habok csökkentett visszaégési ellenállással rendelkeznek. Például a kiképzőhab kezdeti párazáró réteget biztosít gyúlékony folyadékok tűzesete esetén, ami eloltást eredményez, de ez a habréteg gyorsan lebomlik.

Ez jó dolog az oktató szempontjából, mivel több képzési forgatókönyvet tud lebonyolítani, mivel Önnek és a tanulóinak nem kell arra várniuk, hogy a képzési szimulátor újra égési sérülésekre alkalmassá váljon.

A kiképzési gyakorlatoknak, különösen azoknak, amelyeken valódi, kész habot használnak, rendelkezniük kell a használt hab összegyűjtéséről. A tűzoltóképző létesítményeknek legalább képesnek kell lenniük arra, hogy a kiképzési forgatókönyvekben használt haboldatot összegyűjtsék és szennyvíztisztító telepre bocsássák.

A kibocsátás előtt értesíteni kell a szennyvíztisztító telepet, és engedélyezni kell a tűzoltóságnak a szer előírt sebességű kibocsátását.

Az A osztályú habok indukciós rendszereinek (és talán a vegyszerkémia) fejlesztései biztosan továbbra is olyan mértékben fognak fejlődni, mint az elmúlt évtizedben. De ami a B osztályú habkoncentrátumokat illeti, a vegyszerkémia fejlesztési erőfeszítései úgy tűnik, hogy időben lefagytak a meglévő alaptechnológiákra való támaszkodás miatt.

Csak az elmúlt évtizedben bevezetett környezetvédelmi szabályozások óta veszik komolyan a fluor alapú AFFF-ek fejlesztésének kihívását a tűzoltó habgyártók. Ezen fluormentes termékek némelyike ​​első generációs, mások második vagy harmadik generációs.

Tovább fognak fejlődni mind a hatóanyag-kémia, mind a tűzoltási teljesítmény terén, azzal a céllal, hogy nagy teljesítményt érjenek el gyúlékony és éghető folyadékokon, javítsák a visszaégési ellenállást a tűzoltók biztonsága érdekében, és a fehérjéből származó habokhoz képest sok évvel hosszabb eltarthatóságot biztosítsanak.