A tűzoltók vizes filmképző habot (AFFF) használnak a nehezen eloltható tüzek oltására, különösen a kőolajjal vagy más gyúlékony folyadékokkal járó tüzek oltására, amelyeket B osztályú tüzeknek neveznek. Azonban nem minden tűzoltó hab tartozik az AFFF kategóriába.

Egyes AFFF-készítmények vegyi anyagok egy osztályát tartalmazzákperfluorkémiai anyagok (PFC-k)és ez aggodalmakat ébreszt a lehetségesa talajvíz szennyeződésePFC-ket tartalmazó AFFF-szerek használatából származó források.

2000 májusában a3M cégazt mondta, hogy a továbbiakban nem gyártanak PFOS (perfluoroktánszulfonát) alapú fluorfelületaktív anyagokat elektrokémiai fluorozási eljárással. Ezt megelőzően a tűzoltó habokban leggyakrabban használt PFC a PFOS és származékai voltak.

Az AFFF gyorsan eloltja az üzemanyagtüzeket, de tartalmaznak PFAS-t, amely per- és polifluor-alkil anyagokat jelent. Néhány PFAS-szennyezés a tűzoltóhabok használatából ered. (Fotó/Joint Base San Antonio)

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Figyelembe véve a tűzoltó készülékek „új normálisát”.

A Detroit közelében mérgező „rejtélyes hab” PFAS volt – de honnan?

A Conn.-ban edzésekhez használt tűzhab komoly egészségügyi és környezeti kockázatokat jelenthet

Az elmúlt néhány évben a tűzoltóhab-ipar a jogszabályi nyomás következtében eltávolodott a PFOS-től és származékaitól. Azok a gyártók olyan tűzoltóhabokat fejlesztettek és hoztak forgalomba, amelyek nem használnak fluorkémiai anyagokat, azaz fluormentesek.

A fluormentes habok gyártói szerint ezek a habok kevésbé hatnak a környezetre, és megfelelnek a nemzetközi tűzoltási követelményeknek és a végfelhasználói elvárásoknak. Ennek ellenére továbbra is fennállnak a környezeti aggályok a tűzoltó habokkal kapcsolatban, és a témával kapcsolatos kutatások folytatódnak.

Aggodalomra ad okot az AFFF HASZNÁLATBAN?

Az aggodalmak a haboldatok (víz és habkoncentrátum kombinációja) kibocsátása által a környezetre gyakorolt ​​lehetséges negatív hatásokkal kapcsolatosak. Az elsődleges kérdések a toxicitás, a biológiai lebonthatóság, a perzisztencia, a szennyvíztisztító telepeken való kezelhetőség és a talaj tápanyagterhelése. Mindezek aggodalomra adnak okot, amikor a habos oldatok elériktermészetes vagy háztartási vízrendszerek.

Ha a PFC-tartalmú AFFF-et egy helyen, hosszú időn keresztül ismételten használják, a PFC-k a habból a talajba, majd a talajvízbe kerülhetnek. A talajvízbe jutó PFC mennyisége a felhasznált AFFF típusától és mennyiségétől, a felhasználás helyétől, a talaj típusától és egyéb tényezőktől függ.

Ha a közelben magán- vagy közkutak találhatók, akkor az AFFF felhasználási helyéről származó PFC-k potenciálisan hatással lehetnek rájuk. Íme, egy pillantás a minnesotai egészségügyi minisztérium közzétételére; ez egy a több állam közülszennyeződés vizsgálata.

„2008 és 2011 között a Minnesota Pollution Control Agency (MPCA) tesztelte a talajt, a felszíni vizet, a talajvizet és az üledékeket az állam 13 AFFF-telepén és annak közelében. Egyes helyszíneken magas PFC-szintet mutattak ki, de a legtöbb esetben a szennyezés nem érintett nagy területet, nem jelentett veszélyt az emberre vagy a környezetre. Három olyan helyszínt – a Duluth Air National Guard Base, a Bemidji repülőtér és a Western Area Fire Training Academy – azonosítottak, ahol a PFC-k elég messzire elterjedtek ahhoz, hogy a Minnesota Egészségügyi Minisztérium és az MPCA a közeli lakókutak tesztelése mellett döntött.

„Ez nagyobb valószínűséggel fordul elő olyan helyeken, ahol PFC-tartalmú AFFF-et többször is használnak, például tűzoltóképző területeken, repülőtereken, finomítókban és vegyi üzemekben. Ritkábban fordul elő az AFFF egyszeri használata tűzoltásra, kivéve, ha nagy mennyiségű AFFF-et használnak. Bár egyes hordozható tűzoltó készülékek használhatnak PFC-tartalmú AFFF-et, ilyen kis mennyiség egyszeri használata nem valószínű, hogy veszélyt jelentene a talajvízre.”

HAB KIVEZETÉSEK

A hab/víz oldat kibocsátása nagy valószínűséggel a következő forgatókönyvek közül egy vagy több eredménye lehet:

• Kézi tűzoltási vagy tüzelőanyag-lefedési műveletek;
• Képzési gyakorlatok, ahol a forgatókönyvekben habot használnak;
• Habberendezés-rendszer és járműtesztek; vagy
• Javított rendszerkiadások.

Azok a helyek, ahol a legvalószínűbb, hogy egy vagy több ilyen esemény bekövetkezik, a repülőgépek és a tűzoltóképző létesítmények. Speciális veszélyt jelentő létesítmények, például gyúlékony/veszélyes anyag raktárak, ömlesztett tűzveszélyes folyadékok tárolók és veszélyes hulladékok tárolói is szerepelnek a listán.

Nagyon kívánatos a haboldatok összegyűjtése a tűzoltási műveletekhez való felhasználás után. Magán a habkomponensen kívül a hab nagy valószínűséggel a tűzben részt vevő tüzelőanyaggal vagy üzemanyagokkal szennyezett. Rendszeres veszélyes anyagokkal kapcsolatos esemény tört ki.

A veszélyes folyadékot tartalmazó kiömlések esetén alkalmazott kézi elszigetelési stratégiákat kell alkalmazni, ha a körülmények és a személyzet lehetővé teszi. Ezek közé tartozik a csapadéklefolyók elzárása, hogy a szennyezett hab/víz oldat ellenőrizetlenül ne kerüljön a szennyvízrendszerbe vagy a környezetbe.

Védelmi taktikákat kell alkalmazni, mint pl. duzzasztás, töltés és elterelés, hogy a hab/víz oldatot elzárásra alkalmas területre juttatják mindaddig, amíg azt a veszélyes anyagokat eltávolító vállalkozó el nem távolítja.

EDZÉS HABVAL

A legtöbb habgyártótól olyan speciálisan kialakított edzőhabok állnak rendelkezésre, amelyek az AFFF-et szimulálják az élő edzés során, de nem tartalmaznak olyan felületaktív anyagokat, mint a PFC. Ezek az edzőhabok általában biológiailag lebomlanak, és minimális környezeti hatást fejtenek ki; biztonságosan továbbíthatók a helyi szennyvíztisztítóba feldolgozásra.

A lisztfelületaktív anyagok hiánya az edzőhabban azt jelenti, hogy ezeknek a haboknak csökkent az égési ellenállása. Például az oktatóhab kezdeti párazáró gátat biztosít egy gyúlékony folyadékok tüzében, ami kioltást eredményez, de ez a habtakaró gyorsan tönkremegy.

Ez jó dolog az oktatók szemszögéből, mivel ez azt jelenti, hogy több edzési forgatókönyvet is lebonyolíthat, mivel Ön és tanítványai nem várják, hogy a képzési szimulátor újra készen álljon a beégésre.

A képzési gyakorlatoknak, különösen a valódi készhabot használó gyakorlatoknak tartalmazniuk kell az elhasznált hab összegyűjtését. A tűzvédelmi oktatási létesítményeknek legalább képesnek kell lenniük arra, hogy összegyűjtsék az oktatási forgatókönyvekben használt haboldatot a szennyvízkezelő létesítménybe történő kibocsátáshoz.

Ezt a kibocsátást megelőzően értesíteni kell a szennyvíztisztító létesítményt, és engedélyezni kell a tűzoltóságot, hogy a szert meghatározott ütemben engedjék ki.

Az A osztályú habok indukciós rendszereinek fejlesztése (és talán az ágenskémia) minden bizonnyal tovább fejlődik, mint az elmúlt évtizedben. De ami a B osztályú habkoncentrátumokat illeti, úgy tűnik, hogy az ágenskémia fejlesztési erőfeszítései a meglévő alaptechnológiákra támaszkodva időben befagytak.

A tűzoltóhab-gyártók csak a környezetvédelmi előírások elmúlt évtizedben történt bevezetése óta vették komolyan a fejlesztési kihívást. Ezen fluormentes termékek egy része első generációs, mások pedig második vagy harmadik generációs.

Továbbra is fejlődnek mind a szerkémiában, mind a tűzoltási teljesítményben azzal a céllal, hogy magas teljesítményt érjenek el gyúlékony és éghető folyadékokon, javítsák a visszaégés elleni ellenállást a tűzoltók biztonsága érdekében, és több év eltarthatóságot biztosítsanak a fehérjéből származó habokhoz képest.