A tűzoltók vizes filmképző habot (AFFF) használnak a nehezen oltható tüzek, különösen a kőolajjal vagy más gyúlékony folyadékokkal kapcsolatos, B osztályú tüzek eloltására. Azonban nem minden tűzoltó hab tartozik az AFFF kategóriába.

Néhány AFFF készítmény egy olyan vegyi anyagosztályt tartalmaz, amelyet ún.perfluorvegyületek (PFC-k)és ez aggodalmat keltett a lehetségestalajvíz szennyezésePFC-ket tartalmazó AFFF-szerek használatából származó források.

2000 májusában a3M vállalatbejelentette, hogy a továbbiakban nem gyárt PFOS (perfluoroktánszulfonát) alapú fluorfelületaktív anyagokat elektrokémiai fluorozási eljárással. Ezt megelőzően a tűzoltó habokban leggyakrabban használt PFC-k a PFOS és származékai voltak.

Az AFFF gyorsan eloltja az üzemanyagtüzeket, de PFAS-t tartalmaznak, ami per- és polifluor-alkil vegyületeket jelent. A PFAS-szennyezés egy része a tűzoltó habok használatából származik. (Fotó/Joint Base San Antonio)

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

A tűzoltókészülékek „új normálisának” figyelembevétele

A Detroit közelében felbukkanó mérgező „rejtélyes hab” PFAS volt – de honnan?

A Connecticut államban kiképzéshez használt tűzoltóhab komoly egészségügyi és környezeti kockázatot jelenthet

Az elmúlt néhány évben a törvényhozási nyomás következtében a tűzoltóhab-ipar eltávolodott a PFOS-tól és származékaitól. Ezek a gyártók olyan tűzoltóhabokat fejlesztettek ki és hoztak forgalomba, amelyek nem tartalmaznak fluorvegyületeket, azaz fluormentesek.

A fluormentes habok gyártói szerint ezek a habok kisebb hatással vannak a környezetre, és megfelelnek a tűzoltási követelményekre és a végfelhasználói elvárásokra vonatkozó nemzetközi jóváhagyásoknak. Mindazonáltal továbbra is környezeti aggályok merülnek fel a tűzoltó habokkal kapcsolatban, és a témával kapcsolatos kutatások folytatódnak.

AGGODALMAK AZ AFFF HASZNÁLATÁVAL KAPCSOLATBAN?

Az aggodalmak középpontjában a habos oldatok (víz és habkoncentrátum kombinációja) kibocsátásának potenciális negatív környezeti hatása áll. A főbb problémák a toxicitás, a biológiai lebonthatóság, a tartósság, a szennyvíztisztító telepeken való kezelhetőség és a talajok tápanyagterhelése. Mindezek aggodalomra adnak okot, amikor a habos oldatok elérik a...természetes vagy háztartási vízrendszerek.

Amikor PFC-tartalmú AFFF-et ismételten használnak egy helyen hosszú időn keresztül, a PFC-k a habból a talajba, majd a talajvízbe kerülhetnek. A talajvízbe jutó PFC-k mennyisége a felhasznált AFFF típusától és mennyiségétől, a felhasználás helyétől, a talaj típusától és egyéb tényezőktől függ.

Ha magán- vagy közkutak találhatók a közelben, azokat potenciálisan befolyásolhatják a PFC-k arról a helyről, ahol az AFFF-et használták. Íme egy pillantás arra, amit Minnesota Egészségügyi Minisztériuma közzétett; ez egyike azon államoknak, amelyek...szennyeződés vizsgálata.

„2008 és 2011 között a Minnesotai Környezetvédelmi Ügynökség (MPCA) 13 AFFF helyszínen és azok közelében vizsgálta a talajt, a felszíni vizet, a talajvizet és az üledéket az államban. Egyes helyszíneken magas PFC-szintet észleltek, de a legtöbb esetben a szennyezés nem érintett nagy területet, és nem jelentett kockázatot az emberekre vagy a környezetre. Három helyszínt – a Duluth Légi Nemzeti Gárda Bázist, a Bemidji Repülőteret és a Western Area Fire Training Academy-t – azonosítottak, ahol a PFC-k olyan messzire terjedtek el, hogy a Minnesotai Egészségügyi Minisztérium és az MPCA úgy döntött, hogy megvizsgálja a közeli lakossági kutakat.”

„Ez nagyobb valószínűséggel fordul elő olyan helyek közelében, ahol PFC-tartalmú AFFF-et ismételten használtak, például tűzoltó kiképzőterületeken, repülőtereken, finomítókban és vegyi üzemekben. Kevésbé valószínű, hogy az AFFF egyszeri tűzoltási felhasználása esetén fordul elő, kivéve, ha nagy mennyiségű AFFF-et használnak. Bár egyes hordozható tűzoltó készülékek PFC-tartalmú AFFF-et használhatnak, ilyen kis mennyiség egyszeri használata valószínűleg nem jelent veszélyt a talajvízre.”

HABKISZÖRÉSEK

A hab/víz oldat kiömlése valószínűleg az alábbi forgatókönyvek egyikének vagy többjének az eredménye:

• Kézi tűzoltási vagy üzemanyag-takaróműveletek;
• Olyan gyakorlatok, ahol habot használnak a forgatókönyvekben;
• Habosító berendezésrendszer és járműtesztek; vagy
• Javított rendszerkiadások.

Azok a helyszínek, ahol ezek közül az események közül egy vagy több a legnagyobb valószínűséggel bekövetkezne, többek között a repülőgép-létesítmények és a tűzoltóképző létesítmények. A listán szerepelnek a különleges veszélyeket rejtő létesítmények is, mint például a gyúlékony/veszélyes anyagok raktárai, a nagymennyiségű gyúlékony folyadékokat tároló létesítmények és a veszélyes hulladékokat tároló létesítmények.

Rendkívül kívánatos a haboldatokat a tűzoltási műveletek során történő felhasználás után összegyűjteni. Magán a habkomponensen kívül a hab nagy valószínűséggel szennyezett a tűzben részt vevő üzemanyaggal vagy üzemanyagokkal. Most egy szokásos veszélyes anyaggal kapcsolatos esemény tört ki.

Veszélyes folyadékokat tartalmazó kiömlések esetén kézi elszigetelési stratégiákat kell alkalmazni, amennyiben a körülmények és a személyzet megengedi. Ezek közé tartozik a csapadékvíz-elvezetők elzárása, hogy megakadályozzák a szennyezett hab/víz oldat ellenőrizetlen bejutását a szennyvízrendszerbe vagy a környezetbe.

Védekezési taktikákat, például gátakat, sáncokat és elterelést kell alkalmazni, hogy a hab/víz oldatot egy elszigetelésre alkalmas területre juttassák, amíg egy veszélyes anyagoktól megszabadulni képes vállalkozó el nem tudja távolítani.

Edzés habbal

A legtöbb habgyártótól kaphatók speciálisan tervezett edzőhabok, amelyek az élő képzés során szimulálják az AFFF-et, de nem tartalmaznak fluortartalmú felületaktív anyagokat, például PFC-t. Ezek az edzőhabok általában biológiailag lebomlóak és minimális környezeti hatással bírnak; biztonságosan elküldhetők a helyi szennyvíztisztító telepre feldolgozásra.

A kiképzőhabbal szembeni fluorid-felületaktív anyagok hiánya azt jelenti, hogy ezek a habok csökkentett visszaégési ellenállással rendelkeznek. Például a kiképzőhab kezdeti párazáró réteget biztosít gyúlékony folyadékok tűzesete esetén, ami eloltást eredményez, de ez a habréteg gyorsan lebomlik.

Ez jó dolog az oktató szempontjából, mivel több képzési forgatókönyvet tud lebonyolítani, mivel Önnek és a tanulóinak nem kell arra várniuk, hogy a képzési szimulátor újra égési sérülésekre alkalmassá váljon.

A kiképzési gyakorlatoknak, különösen azoknak, amelyeken valódi, kész habot használnak, rendelkezniük kell a használt hab összegyűjtéséről. A tűzoltóképző létesítményeknek legalább képesnek kell lenniük arra, hogy a kiképzési forgatókönyvekben használt haboldatot összegyűjtsék és szennyvíztisztító telepre bocsássák.

A kibocsátás előtt értesíteni kell a szennyvíztisztító telepet, és engedélyezni kell a tűzoltóságnak a szer előírt sebességű kibocsátását.

Az A osztályú habok indukciós rendszereinek (és talán a vegyszerkémia) fejlesztései biztosan továbbra is olyan mértékben fognak fejlődni, mint az elmúlt évtizedben. De ami a B osztályú habkoncentrátumokat illeti, a vegyszerkémia fejlesztési erőfeszítései úgy tűnik, hogy időben lefagytak a meglévő alaptechnológiákra való támaszkodás miatt.

Csak az elmúlt évtizedben bevezetett környezetvédelmi szabályozások óta veszik komolyan a fluor alapú AFFF-ek fejlesztésének kihívását a tűzoltó habgyártók. Ezen fluormentes termékek némelyike ​​első generációs, mások második vagy harmadik generációs.

Tovább fognak fejlődni mind a hatóanyag-kémia, mind a tűzoltási teljesítmény terén, azzal a céllal, hogy nagy teljesítményt érjenek el gyúlékony és éghető folyadékokon, javítsák a visszaégési ellenállást a tűzoltók biztonsága érdekében, és a fehérjéből származó habokhoz képest sok évvel hosszabb eltarthatóságot biztosítsanak.